Presa/Galerii foto
Aparitii in presa
Közélet: Közelebb az autonómiához
|
27 feb 2007
Autor: Farkas Réka
Citeste articolul original pe site-ul publicatiei A regionalizmus els-sorban azért hasznos, mert a döntéshozatal az emberekhez közelebb, helyi szintre kerül, emiatt magukhoz közelebb állónak érzik a hatalmat, átláthatóbbak ennek döntései, és nagyobb a civil társadalom beleszólása - ilyenformán érvelt a sepsiszentgyörgyi román iskola diákja, Radu Cotarcea. A másik csoport nevében Bianca Dragomir ellenérveket sorakoztatott fel: nem biztos, hogy a döntéshozatal közelebb kerülése felel-sebbé teszi az embereket, de magában hordozza a helyi hatalom még er-sebb korrumpálódását, ha elt-nik a központi ellen-rzés, még hatalmasabbá válnak a ,,helyi bárók”, nem lesz, aki útját állja törvénytelen vagyonszerzésüknek. Er-síti a személyes és a közösségi identitást, demokráciában szükség van az egyén és a közösség autonómiájára - fejtette ki Cristain Pârvulescu politológus, aki szerint fura, hogy Románia egységes nemzetállamnak kiáltotta ki magát, mikor történelme során volt szövetségi állam is. A két egyesülés, az 1859-es és az 1918-as nem oldotta meg az elmaradottabb régiók felzárkóztatását, ezeknek egyetlen nyertese volt: Bukarest. Az ésszer?regionális átszervezés éppen azt segítené el-, hogy jobban fejl-djenek az elmaradottabb régiók - vélekedett, igaz, azt is leszögezte: ennek nem szabad etnikai színezetet kapnia, teljes mértékben közigazgatási felosztásnak kell lennie. A jelenlegi megyerendszer nem megfelel-, nem versenyképesek a nagyon kis térségek - hangsúlyozta Pârvulescu. Marius Cosmeanu a kockázatokra hívta fel a figyelmet, Baszkföld példáját említette, ahol azt követ-en, hogy elnyerték az autonóm státust, a függetlenséget kezdték követelni. Pârvulescu helyesbített, a baszkok nagyon kis százaléka, egy zajos csoport követeli a függetlenséget, a többség elégedett a régió jelenlegi státusával. Nyugat-európai példákat soroltak, különböz?államformákat, Franciaország, Spanyolország, Olaszország regionális felosztását elemezték, és Pârvulescu kijelentette: csak az egységes nemzetállamokban képzelhet?el a regionalizmus. Szerinte a mostani romániai egyenl-tlenségekhez éppen a jelenlegi politikai felosztás vezetett: a preferenciális pénzelosztás, Bukarest el-térbe kerülése húzta vissza például Erdélyt a dinamikus fejl-dést-l. Az EU-s integráció azonban azt is jelenti, hogy egy versenyképes gazdasághoz csatlakoztunk, és meg kell felelnünk a kihívásoknak. Cosmeanu szerint a regionalizmus m-ködhet azokban az államokban, ahol évszázados demokrácia van, ám a Romániához hasonló, törékeny államok esetében nem biztos, hogy beválik. Nem csodaszer, amely mindent megold. Pragmatikusan kell felépíteni, másképp visszaüthet - mondotta, s néhány példát is felhozott arra, amikor a helyi tanács határozatai azt bizonyították, a testület nem elég érett a komoly döntéshozatalra. Vanghelie, illetve Funar polgármesterré választása is azt példázza: a regionalizmus bevezetéséhez jól meghatározott régiókra van szükség, és megfelel?közösségre, nem gyülevész népségre. ,,Egységes államban és regionálisban egyaránt lehetnek gondok, ám a demokráciához demokraták kellenek” - zárta érvelését a Cotidianul újságírója. A vitaversenyt a teremben ül-k szavazata döntötte el: 30-an a regionalizmus mellett érvel-ket támogatták, 23-an az ellenz-it. Érdekes, hogy a diákok többségét a pró érvek gy-zték meg, az ellenz-k jelent-s része a tanárok és a meghívott id-sebb vendégek soraiból kerültek ki. A vita lezárultával a beszélgetés folytatódott, a teremb-l feltett kérdésekre válaszoltak a bukaresti vendégek. Pârvulescu szerint az EU-csatlakozás feler-síti a regionális tudatot, Spanyolországban például az integrációt követ-en a regionális pártok népszer-sége három százalékról húszra n-tt. Leszögezte, a vita során a francia modellhez hasonló felépítés mellett érveltek, ott a 24 éve bevezetett közigazgatási regionalizmus jelent-s eredményeket hozott. Romániában volt néhány kísérlet, ám az, amit bevezettek, nem m-ködik, minden jel arra mutat, hogy Románia fél a regionalizmustól. Meglátása szerint a következ?években vitákat, megbeszéléseket kell tartani a különböz?modellekr-l, meg kell találni a legmegfelel-bbet, és módosítani kell az alkotmányt. A valós átszervezés 2010 után várható, és a legvalószín-bb, hogy 2013-2014-ig véglegesítik. Pârvulescu szerint a 2009-es államelnök-választás el-tt biztosan nem lesz változás, mert az államf?és a parlament sem elég er-s egy ilyen forradalmi átszervezéshez. Mindkét meghívott elkerülhetetlennek tartja a regionalizmust, ennek a demokrácia gyakorlatává kell válnia, ahol a referendumoknak nagy szerepük van, az állampolgárok közvetlenül is beleszólhatnak az -ket érint?döntésekbe. A beszélgetés során érintették a székelyföldi autonómiaigényt és a most zajló referendumot is. Err-l visszafogottabban nyilatkoztak a meghívottak, próbáltak elhatárolódni a dolog etnikai jellegét-l, ám Pârvulescu kifejtette, a következ?években megoldást kell találni a székelyek igényeinek kielégítésére, és ezzel párhuzamosan az itt él?románok védelmére is. Elismerték, hogy a bukaresti politikusok, a sajtó nem ismeri, szenzációként kezeli, túldramatizálja az itteni helyzetet. Érdekes volt a péntek délutáni vita, beszélgetés, annál is inkább, mert bár Sepsiszentgyörgyön, de teljesen román közegben történt, más volt, mint amit eddig, ilyen közönség el-tt megszokhattunk. Az érvek nagyon sok esetben egybevágtak a területi autonómia mellett felsorakoztatott indokokkal, a felvázolt elképzelések sok szempontból hasonlítanak ahhoz, amit az itt él-k szeretnének, és ami mindennél fontosabb, a teremben összegy-lt román fiatalok többsége elfogadta ezeket. Egyel-re a román, illetve a magyar közösség külön-külön, saját táborában vitatja meg a térséget, az országot érint?kérdéseket, ez a vita, a demokrácia ilyen gyakorlása mégis reményt ad arra, hogy el-bb-utóbb talán a párbeszéd is megkezd-dhet, és nemcsak magunk között, de egymással is vitatkozni tudunk, akár kényes kérdésekr-l is. Ez nagyon fontos lépés lenne a regionalizmus, az autonómia felé. |
Spune ce tema consideri importanta pentru "buna functionare a democratiei".
Motiveaza alegerea si propune o tema pentru urmatoarele conferinte »